2011. augusztus 17., szerda

Szívem harag nélkül gondol rád

Kicsit elbántak velem.. Akarom mondani, szépen átbasztak a palánkon. Fájdalmas volt a földet érés, fejjel a betonba. És most mi lesz, sírva kérdem?? Csak nekem számít? Ennyire másodlagos volnék? 
Mindig éjjel jut eszembe, amikor már semmi dolgom, maximum az alvás, akkor ezen jár az agyam, mint kerge szú a fában, és egyre csak, egyre csak szüntelen dörömböl az a picinyke motor...
Inkább abbahagyom a panaszkodást, helyette itt ez a remekmű, ami tökéletesen elmond mindent, amit most nem tudok szavakba önteni. Azthiszem.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése