2011. szeptember 24., szombat

dazed and confused.

Mi van velem?? Nem ismerek magamra. Sírok, nem tudok enni. Ver a szívem. Folyamat. Várok valamire. Valakire. Nem kéne. Megmondta Bé is, meg tudom magamtól is. De nemúgyvanaz. 

Már anya is észrevette, hogy baj van. Vagyis, megjegyezte, hogy szarul nézek ki. És az alakomat is kritizálta. Oké, tudom, hogy nem vagyok valami bombázó modellalkat. De azért nem kéne bántani. Egyek rendesen? Nem megy. NEM tehetek róla.

Ráadásul beteg vagyok. Lemondtam a mai programjaimat, és itthon dekkoltam papírzsepik és meleg tea társaságában. Ultraizgi. Kezdek becsavarodni. Márpedig én hétfőn elmegyek suliba, dolgozatokat írok, és megkeresem azt a hülyegyereket, és megverem. 
Nem, ez nem fog sikerülni. Egy: túl büszke vagyok. Kettő: sokkal erősebb nálam. Talán könnyebb lenne itthon maradni, mint a szemébe nézni. De akkor biztos hülyét kapnék.
Legyen már valami!mert szétbasz az ideg.
FUCK THIS SHIT!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése